„Az elmúlt két hónapban Szatmár megyében egy olyan adatgyűjtési folyamatot indítottunk be, amely segítségével hozzájárulnánk mezőgazdasági, gazdasági, turisztikai és kulturális szempontból egy átfogóbb és hosszútávon használhatóbb vidékfejlesztési stratégia kidolgozásához. Erre azért van szükség, hogy felmérjük, melyek az erős és gyenge pontjai a megyének, illetve milyen problémákra kell a törvényhozás során megoldást találnunk, valamint melyek azok a települések, ahol szakmai tanácsadásra, és más erőforrásokra van szükség a pályázati lehetőségek kiaknázása céljából. Éppen ezért indítottuk el az Erős vidéket, fejlődő falvakat! című konzultációt, hogy felmérjük, milyen jellegű támogatással tudunk hozzájárulni önkormányzataink jobb működéséhez, mire van szükség annak érdekében, hogy élhetőbbé tegyük a vidéket” – ismertette Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a parlamenti szünet alatt elkezdett munkának részleteit.
A törvényhozó kifejtette, a Szövetség célja a helyi igényekre épített, alulról fölfelé építkező fejlesztési stratégia kidolgozása, valamint az RMDSZ választási programjában már megfogalmazottak gyakorlatba ültetése.
„Az általunk kidolgozott fejlesztési stratégia kidolgozása során figyelembe vesszük a Szatmár megyei négy kistérségi helyi akciócsoportok stratégiáját is, hiszen azok kimondottan alulról fölfelé építkező struktúrák, ahol a hozzájuk tartozó településeken élő gazdák és vállalkozók igényeire építve dolgozták ki az elképzeléseket. Ezt bővítenénk ki a Szatmár megye egészét érintő fejlesztési stratégiában vázoltakkal, valamint az általunk elindított adatgyűjtési folyamat során beérkezett információkkal” – taglalta kezdeményezését a képviselő.
Magyar elmondta, a stratégia segítséget nyújthat azoknak az önkormányzatoknak is, akik pályázati forrásokból indítanának beruházásokat, és nincs meg a szükséges dokumentáció ezek lehívásához: „mi nem csak egy újabb dokumentumot akarunk elkészíteni, sokkal inkább egy olyan szakértők által is láttamozott kiadványra van szükség, amelyet a későbbiekben jól lehet a nagyobb volumenű pályázatok lehívásához alapként használni. Ha fellapozzuk viszont, akkor tudni fogjuk, hogy hol és milyen irányba lehet fejleszteni a helyi igényekhez igazodva az adott önkormányzatot. Nem fentről kellene rájuk erőszakolni valamit, csak azért, mert sok pontot adnak érte a pályázati dokumentációban, hanem valós helyzetfelmérésre kell építeni” – fejtette ki a vidékfejlesztési szakember.
Magyar Lóránd elmondta azt is, hogy jelenleg a települések polgármesterei egy kérdőív kitöltésén dolgoznak. A kérdőívben minden olyan, vidékfejlesztési stratégia szempontjából fontos plusz információra rákérdeznek, amelyet a négy régió stratégiája nem részletez, de arra is kitérnek a kérdések, hogy milyen fejlesztési lehetőségek és tervek vannak az adott községben, hogy ehhez mérten lehessen tervezni, illetve forrásokat társítani.
„Fontos tudnunk, hogy milyen erőforrásokkal rendelkeznek jelenleg, akár természeti, akár épített örökség formájában, hiszen a vidékfejlesztésnél a turizmust is fel tudjuk lendíteni, amely egy plusz bevételi forrást jelentene. De a gazdálkodók eszközállományára is rákérdezünk, hiszen az elmúlt időszakban a lakossági és gazdatalálkozókon többször felmerült, hogy még mindig az eszközpark fejlesztése az egyik nagy kihívás a kisebb területet megdolgozók számára. Ezzel pedig nekünk mindenképpen foglalkoznunk kell” – mutatott rá, majd azt is elmondta, hogy október folyamán készülnek bemutatni az elkészült stratégiát.